Újabb mérföldkövekhez érkeztünk kis autónkkal. Most már mintha látszana az alagút vége, s tarthatónak tűnik a májusi határidő, amit szabtunk az egész projektnek. A múltkori kiruccanás után, elég lehangoltak voltunk. Ebből hogy a fenébe lesz autó? Megmarad Frédi Béni járműnek? Azt kell hogy mondjam nem véletlenül vagyunk forró dróton a Retro Car autójavítóval :)!
Már megtörtént a padlólemez egyengetése, ami a kiszerelt alkatrészekkel együtt hamarosan megkezdi útját a szinterezés felé. Ezzel egyrészt megszépül, másrészt időtállóvá válik! Ezt az extra költséget mindenképp bevállaltuk, így az autó mindig tipp topp lesz, nehezebben sérül meg a napi használattól.
Amihez viszont szép női szemek kellettek (hogy ne csak a praktikusság kapjon hangot), az a kárpit kiválasztása, ami a hétvégi utazásunk alapja volt!
Kicsit zsufinak tűnt a hétvége, mert szombaton munkanap volt, este pedig fotózás! Vasárnap pedig Édesanyám érkezett haza külföldről, s hiába vagyunk duracelek, azért az az elem nálunk is néha lemerülhet.
Beterveztük ugyan a 10 óra előtti találkozót, amiből végül 11 órai indulás lett, mert Édesanyámért kimentünk végül a reptérre. Aki a hosszú út után velünk töltötte az egész napot a kocsiban ?
A lényeg a lényeg, a krumplileves legyen krumplileves kiértünk ugyan Vácra 12-re, de Szobra kellett mennünk egyeztetni a kárpit ügyben. Természetesen megvizsgáltuk a Kolléga munkáit, megbeszéltük hogy a kocsit mire készítenénk fel, mihez mit javasol, s hosszasan beszéltünk a Mustángokról ? ! Sok kárpit megfordult a keze között, csinált bőven retró autót is, de most a Ford Lovak a menők, így abból is jópárat csinált.
Kárpit választékból bőven akadt, a későbbi bézs színű tetőhöz kerestünk megfelelőt. Azaz maradtunk az eredeti tervnél, világos kárpit színeket nézegettünk. A strapabíróság, a kényelem, s a takarítás is nagyon fontos, ennek eredményét majd április végén láthatjátok! Galéria!